A Coen testvérek (Ethan és Joel Coen) 2007-ben, Cormac McCarthy azonos című regényéből különleges filmet készítettek, mely azonnal elnyerte mind a filmes szakma, mind pedig a nagyközönség elismerését. A 2008-ban 4 Oscart bezsebelt krimi-thriller (és természetesen maga a regény is) William Butler Yeats egyik híres versének (Hajózás Bizáncba) első sorát idézi, mely Jékely Zoltán fordításában így hangzik: "Vénnek nem jó e táj". Magyarországon végül 2008 márciusában, épp 11 évvel ezelőtt, "Nem vénnek való vidék" címmel jelent meg a mozikban. A szereplőgárda rangos: a három kulcskaraktert Tommy Lee Jones, Javier Bardem és Josh Brolin jeleníti meg a filmben, de rövid időre -- néhány jelenet erejéig -- felbukkan Woody Harrelson is.
Ami magát az alaptörténetet illeti: egyszerre "tájalapú western", elgondolkodtató krimi, izgalmas thriller és szomorú dráma, jelentős társadalomkritikával kiegészülve. A cím magyarázata is érdekes: a legfontosabb, központi karakterre, Bell seriff -re utal, aki Tommy Lee Jones alakít (tegyük hozzá: zseniálisan). A nyugdíj előtt álló, idős, sokat megélt rendőr ("a vén") többször elgondolkodik ugyanis mindazon a szörnyűségen, amivel munkája során találkozik nap, mint nap: elmélkedik az értelmetlen és kegyetlen gyilkosságokon, a mindennapi groteszk szívtelenségen, a hideg érzéketlenséggel elkövetett tetteken, melyekben az egyetlen közös, hogy mindegyikben csak a drog és a pénz számít, semmi más. (Néhol pedig egyszerűen az őrültség áll a tettek hátterében.)
A "vének" a film értelmezésében a tisztességes, becsületes, teljes életet élő, dolgozó emberek -- mint Bell seriff -- a "vidék" pedig a bűn világa, az a világ, amivé Texas (de átvitt értelemben az egész modern kor) változott. Így tehát a "nem vénnek való vidék" azt jelenti: a tisztességes embereknek nem való (számukra érthetetlen) bűn világa. Ez a közeg a megmagyarázhatatlan kegyetlenségek színtere, ahol pénzért vagy drogért bárki megölhető, ahol néhány őrült minden ok nélkül megkínozhat és lemészárolhat tisztességes embereket. Józan ésszel felfoghatatlan módon.
A történet helyszíne és ideje is sajátos: a cselekmény ugyanis amerikai Texas államban játszódik és az 1980-as esztendőre van datálva, ki tudja miért? Talán az 1933 -ban született McCarthy ezt az időszakot érezte legmegfelelőbbnek (saját életét alapul véve) története számára, melyet egyébként 2005 -ben vetett papírra. A texasi helyszín valahogy érthetőbb, hiszen a mexikói határ közelében működő drogbandák ezt az államot változtatták leginkább a bűn melegágyává. Az utcák, autók, ruhák és hajviseletek tökéletesen hitelesek 40 évvel ezelőtti kivitelben, különösen Javier Bardem gombaszerű frizurája illik az 1980 -as korszakba. (Nézni is szörnyű.)
A texasi helyszínhez mindenképp hozzátartozik a sivatag hihetetlen képe, mely sajátos hangulatot kölcsönöz a cselekménynek, egyszerre komor és közben lenyűgözően szép hátteret adva történetnek. A jelenetek jelentős része a határvidéken játszódik, vagyis az amerikai prérin, ahol Llewelyn Moss (Josh Brolin) rendszeresen vadászik. A bonyodalmakat az indítja el, hogy az egyik vadászatán drogcsempészek hulláira bukkan és mellesleg 2 millió amerikai dollárra (egy táskában).
Innentől Spoiler alert!
Moss a film első felében központi figura: miután megtalálja a holttesteket és a pénzt, elhatározza, hogy megtartja a két milliót, amivel viszont megkezdődik kálváriája. A pénzt ugyanis keresni kezdik és mivel Moss elköveti azt a hibát, hogy visszatér a helyszínre, a nyomára is bukkannak. Innentől élete egy hajszává változik: folyton futnia kell, motelről - motelre, miközben a világ talán legkegyetlenebb bérgyilkosa ered a nyomába. Anton Chigurh ugyanis olyan, mint valami érzéketlen gép, vagy szellem (ahogyan Bell seriff hívja), csak az ölésnek él. Nem érez szánalmat, nem ismeri a könyörületet és soha nem hibázik. Mégsem könnyű a dolga, ugyanis a sztori elején, mikor őrizetbe veszi a seriffhelyettes és ő megölve a férfit elmenekül a rendőr-örsről, az állam legjobb rendőre ered a nyomába: Bell seriff.
Chigurh tehát Mosst üldözi, őt meg Bell próbálja elkapni. A három karakter, három történetszálat képvisel: Moss egyszerű ember, az ő sztorija a legszimplább: Vietnamból hazatért veterán, vadász és a sivatagban élő vagány. Fiatal és csinos felesége, Carla Jean Moss (Kelly Mcdonald) megértő nej, aki hű társa Llewelynnek. Moss nem akar mást, csak jobb életet a 2 millióból és annyit, hogy feleségének soha többet ne kelljen dolgoznia. Mindezért hajlandó akár harcolni is. A film egyetlen komolyabb kritikája (részünkről) az, ahogyan karakterével elbánik a forgatókönyv. Halálát nem látjuk, elvesztése méltatlan és gagyi kivitelezésű. A második karakter Anton Chigurh, akit szinte sokkoló alakítással jelenít meg Javier Bardem. Bár a figura múltjáról semmit nem tudunk meg, titokzatos alakja több dolgot is elárul nekünk: áldozatainak például mindig ad egy utolsó esélyt, amikor érme feldobással dönt halálukról. A másik szokása, hogy sűrített levegős palackkal ellátott marha-sokkolóval öl, ami után természetesen nincs lenyomozható lövedék áldozataiban.
A harmadik és egyben legfontosabb karakter Ed Tom Bell seriff, akit az akkoriban épp 61 éves Tommy Lee Jones alakít. Nem csupán kulcsfigura, de egyben narrátor is, ő meséli el a sztorit, miközben feleleveníti a régi időket is, amikor még a rend igazi őrei fegyver nélkül látták el feladatukat. Bell a film legvégén mintegy összefoglalja a film tanulságait mikor először barátjával Ellissel, majd feleségével, Lorettával osztja meg kételyeit. Mindazokat a kétségeket, melyek a sok-sok év alatt gyülemlettek fel benne erkölcsről, a világ megítéléséről és arról, hogy nem neki való már (a vidék) az a világ, amivé körülötte változott minden.
A Nem vénnek való vidék egy különleges film, mely túlmutat önmagán: izgalmas krimi és véres thriller mellett, mélyen elgondolkodtató dráma is sorsokról, illetve egy brutálisan kegyetlenné váló világról. Értékelésünk a 4 kategóriában: történet: 90%, rendezés: 90%, színészi teljesítmények: 75%, látvány: 70%, összesítve: 80%.
A film MAFAB adatlapja itt olvasható
***
2019.03.16.(10:00)