Az Ön kritikusa, őszinte és pártatlan véleményekkel

Nem vénnek való vidék - egy világsikert aratott krimi - thriller [8.]

2019. március 17. - Kritikus 1

A Coen testvérek (Ethan és Joel Coen) 2007-ben, Cormac McCarthy azonos című regényéből különleges filmet készítettek, mely azonnal elnyerte mind a filmes szakma, mind pedig a nagyközönség elismerését. A 2008-ban 4 Oscart bezsebelt krimi-thriller (és természetesen maga a regény is) William Butler Yeats egyik híres versének (Hajózás Bizáncba) első sorát idézi, mely Jékely Zoltán fordításában így hangzik: "Vénnek nem jó e táj". Magyarországon végül 2008 márciusában, épp 11 évvel ezelőtt, "Nem vénnek való vidék" címmel jelent meg a mozikban. A szereplőgárda rangos: a három kulcskaraktert Tommy Lee Jones, Javier Bardem és Josh Brolin jeleníti meg a filmben, de rövid időre -- néhány jelenet erejéig -- felbukkan Woody Harrelson is. 

nem_vennek_valo1.jpg

 

Ami magát az alaptörténetet illeti: egyszerre "tájalapú western", elgondolkodtató krimi, izgalmas thriller és szomorú dráma, jelentős társadalomkritikával kiegészülve. A cím magyarázata is érdekes: a legfontosabb, központi karakterre, Bell seriff -re utal, aki Tommy Lee Jones alakít (tegyük hozzá: zseniálisan). A nyugdíj előtt álló, idős, sokat megélt rendőr ("a vén") többször elgondolkodik ugyanis mindazon a szörnyűségen, amivel munkája során találkozik nap, mint nap: elmélkedik az értelmetlen és kegyetlen gyilkosságokon, a mindennapi groteszk szívtelenségen, a hideg érzéketlenséggel elkövetett tetteken, melyekben az egyetlen közös, hogy mindegyikben csak a drog és a pénz számít, semmi más. (Néhol pedig egyszerűen az őrültség áll a tettek hátterében.)  

A "vének" a film értelmezésében a tisztességes, becsületes, teljes életet élő, dolgozó emberek -- mint Bell seriff -- a "vidék" pedig a bűn világa, az a világ, amivé Texas (de átvitt értelemben az egész modern kor) változott. Így tehát a "nem vénnek való vidék" azt jelenti: a tisztességes embereknek nem való (számukra érthetetlen) bűn világa. Ez a közeg a megmagyarázhatatlan kegyetlenségek színtere, ahol pénzért vagy drogért bárki megölhető, ahol néhány őrült minden ok nélkül megkínozhat és lemészárolhat tisztességes embereket. Józan ésszel felfoghatatlan módon. 

nem_vennek_valo2.jpg

A történet helyszíne és ideje is sajátos: a cselekmény ugyanis amerikai Texas államban játszódik és az 1980-as esztendőre van datálva, ki tudja miért? Talán az 1933 -ban született McCarthy ezt az időszakot érezte legmegfelelőbbnek (saját életét alapul véve) története számára, melyet egyébként 2005 -ben vetett papírra. A texasi helyszín valahogy érthetőbb, hiszen a mexikói határ közelében működő drogbandák ezt az államot változtatták leginkább a bűn melegágyává. Az utcák, autók, ruhák és hajviseletek tökéletesen hitelesek 40 évvel ezelőtti kivitelben, különösen Javier Bardem gombaszerű frizurája illik az 1980 -as korszakba. (Nézni is szörnyű.)

nem_vennek_valo3.jpg

A texasi helyszínhez mindenképp hozzátartozik a sivatag hihetetlen képe, mely sajátos hangulatot kölcsönöz a cselekménynek, egyszerre komor és közben lenyűgözően szép hátteret adva történetnek. A jelenetek jelentős része a határvidéken játszódik, vagyis az amerikai prérin, ahol Llewelyn Moss (Josh Brolin) rendszeresen vadászik. A bonyodalmakat az indítja el, hogy az egyik vadászatán drogcsempészek hulláira bukkan és mellesleg 2 millió amerikai dollárra (egy táskában). 

Innentől Spoiler alert!

Moss a film első felében központi figura: miután megtalálja a holttesteket és a pénzt, elhatározza, hogy megtartja a két milliót, amivel viszont megkezdődik kálváriája. A pénzt ugyanis keresni kezdik és mivel Moss elköveti azt a hibát, hogy visszatér a helyszínre, a nyomára is bukkannak. Innentől élete egy hajszává változik: folyton futnia kell, motelről - motelre, miközben a világ talán legkegyetlenebb bérgyilkosa ered a nyomába. Anton Chigurh ugyanis olyan, mint valami érzéketlen gép, vagy szellem (ahogyan Bell seriff hívja), csak az ölésnek él. Nem érez szánalmat, nem ismeri a könyörületet és soha nem hibázik. Mégsem könnyű a dolga, ugyanis a sztori elején, mikor őrizetbe veszi a seriffhelyettes és ő megölve a férfit elmenekül a rendőr-örsről, az állam legjobb rendőre ered a nyomába: Bell seriff. 

nem_vennek_valo4.jpg

Chigurh tehát Mosst üldözi, őt meg Bell próbálja elkapni. A három karakter, három történetszálat képvisel: Moss egyszerű ember, az ő sztorija a legszimplább: Vietnamból hazatért veterán, vadász és a sivatagban élő vagány. Fiatal és csinos felesége, Carla Jean Moss (Kelly Mcdonald) megértő nej, aki hű társa Llewelynnek. Moss nem akar mást, csak jobb életet a 2 millióból és annyit, hogy feleségének soha többet ne kelljen dolgoznia. Mindezért hajlandó akár harcolni is. A film egyetlen komolyabb kritikája (részünkről) az, ahogyan karakterével elbánik a forgatókönyv. Halálát nem látjuk, elvesztése méltatlan és gagyi kivitelezésű. A második karakter Anton Chigurh, akit szinte sokkoló alakítással jelenít meg Javier Bardem. Bár a figura múltjáról semmit nem tudunk meg, titokzatos alakja több dolgot is elárul nekünk: áldozatainak például mindig ad egy utolsó esélyt, amikor érme feldobással dönt halálukról. A másik szokása, hogy sűrített levegős palackkal ellátott marha-sokkolóval öl, ami után természetesen nincs lenyomozható lövedék áldozataiban.

nem_vennek_valo5.jpg

A harmadik és egyben legfontosabb karakter Ed Tom Bell seriff, akit az akkoriban épp 61 éves Tommy Lee Jones alakít. Nem csupán kulcsfigura, de egyben narrátor is, ő meséli el a sztorit, miközben feleleveníti a régi időket is, amikor még a rend igazi őrei fegyver nélkül látták el feladatukat. Bell a film legvégén mintegy összefoglalja a film tanulságait mikor először barátjával Ellissel, majd feleségével, Lorettával osztja meg kételyeit. Mindazokat a kétségeket, melyek a sok-sok év alatt gyülemlettek fel benne erkölcsről, a világ megítéléséről és arról, hogy nem neki való már (a vidék) az a világ, amivé körülötte változott minden.

A Nem vénnek való vidék egy különleges film, mely túlmutat önmagán: izgalmas krimi és véres thriller mellett, mélyen elgondolkodtató dráma is sorsokról, illetve egy brutálisan kegyetlenné váló világról. Értékelésünk a 4 kategóriában: történet: 90%, rendezés: 90%, színészi teljesítmények: 75%, látvány: 70%, összesítve: 80%.

FB oldalunk itt érhető el!

80_1.jpg

A film MAFAB adatlapja itt olvasható

***

logo_kritikusa.jpg

2019.03.16.(10:00) 

A bejegyzés trackback címe:

https://kritikusa.blog.hu/api/trackback/id/tr8414690134

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mizantróp. 2019.03.18. 08:52:03

Nagyon jó film, kicsit olyan "sicario -szerű" hangulatvilággal. Amit én sem értek benne: a forgatókönyv rengeteg energiát tesz Moss karakterébe, aztán egyszerűen elveszejti, mégpedig úgy, hogy nem is látjuk halálát. Érthetetlen.

Kritikus 1 · https://kritikusa.blog.hu/ 2019.03.18. 10:49:24

@Mizantróp.: Igen, csalódás volt, hisz Moss alakja (már csak Josh Brolin miatt is) megérdemelte volna a méltóbb befejezést. Mondjuk egy párbajt a végén.

...elmúlik... 2019.03.18. 21:07:52

Javier Bardem azt nyilatkozta valahol, hogy soha nem bocsátja meg azt a frizurát a Coen testvéreknek :)

Critic. 2019.03.18. 21:57:28

@...elmúlik...: jogos :-)
@Mizantróp.: A Sicario első részére emlékeztet engem is, főleg a film első fele. Sivatag, drogbandák, véres leszámolás és menekülés.