Az Ön kritikusa, őszinte és pártatlan véleményekkel

John Wick harmadszor is kőkemény [25.]

2019. május 19. - Kritikus 73

Alig két évvel a második epizód után megérkezett végre hozzánk a folytatás, a Parabellum is, mely a filmben is elhangzó ősi latin mondás, "Si vis pacem, parabellum" - "ha békét akarsz, készülj a háborúra" egy kiragadott kifejezése (amellett egy lőfegyver is, melyet egyébként a DWM cég szintén a latin mondás alapján nevezett el).

john_wick3_a.jpg

A harmadik epizód ott folytatódik, ahol az előző véget ért: John Wicknek menekülnie kell, mert megszegte a Szindikátus legfőbb törvényét: vagyis gyilkolt a New York-i Continental Hotel területén (Santino D'Antoniot ölte meg). Winston, a Hotel igazgatója ugyan ad számára egy órányi előnyt a meneküléshez, de utána nem tudja megakadályozni, hogy az úgynevezett "felső kör" parancsára -- no és persze a felkínált 14 millió dolláros vérdíjért -- ne induljon a bűnszervezet összes bérgyilkosa Wick nyomába. Nos, erről a bizonyos hajszáról szól a harmadik epizód.

Ami azonnal feltűnik a film megtekintése során: John Wick ezúttal sokkal esendőbb, emberi arcát is megmutató figura, aki menekülni  (és nem támadni) kényszerül, miközben tényleg bajban érzi magát. Látjuk a félelmet az arcán, de persze az elszántságot is, ami így együtt érző lénynek és végre nem szimpla gyilkológépnek láttatja őt. Kiderül: erős éni akarása mögött az a mindent elsöprő vágy él benne, hogy emlékezzen amíg csak lehet a szeretett és elhunyt feleségére. Élni akar tehát és ezért fáradhatatlan, erős, sőt végsőkig eltökélt is, de sajnos már az is észrevehető, hogy a figurát megjelenítő 54 éves Keanu Reeves közel sem olyan gyors, mint a korábbi részekben. Kicsit megfáradt a mozgása és kicsit enervált minden mozdulata. De ne ijedjünk meg, azért így is brutális amit végigcsinál: rengeteg a verekedős jelenet és a lövöldözős scene.

john_wick_6.jpg

Óriási pozitívum, hogy a rendezés váltogatja a helyszíneket: nem szorítkozik minden egyes jelenet New Yorkra, hanem megfordulunk Afrikában (a sivatagban) is és a küzdelem ezernyi szituációban zajlik. Gyors a tempó, ebből Chad Stahelski rendező ezúttal sem enged, mint ahogyan abból sem, hogy az akciójelenetek megfeleljenek kaszkadőr múltjából hozott magas elvárásainak. Ami a sztorit illeti: Wick ezúttal nem megtorol, vagy bosszút áll, hanem megoldást keres problémájára, hiszen jól tudja, hogy az egész szervezet ellen nem győzhet. Kiutat keres tehát, mégpedig a szervezet legfelső emberénél. Kapunk villámgyors ütés-váltásokat, látványos párharcokat, mészárlást mesteri fejlövésekkel, motoros üldözést (szamurájkardokkal), harci-kutyás küzdelmet, kommandós támadást és olyan hármas verekedést, melyben egyszerre két japán harcművész esik Wicknek. A legelső epizódnál számoltuk a Rémkirály áldozatainak számát (67-ig jutottunk), de ezúttal csak saccolni tudunk: mindenképp 100 feletti halottal kalkulálva. (Ha megjelenik a film, megírjuk mennyi az annyi.)

[Innentől spoileres a poszt.]

És most nézzük a történetet. Wick, miután egy órán át menekül, hogy kihasználja egy órás előnyét (ami alatt mellesleg egy könyvvel ver agyon egy kétméteres fejvadászt) eldönti, hogy felkeresi azt a helyet, ahol annak idején bérgyilkos pályafutását kezdte. Ez a hely a felső kör alatt működő New York-i orosz maffia központja (gyakorlatilag egy színházépület). Itt éri a nézőt az első nagy meglepetés: John Wick valódi neve: Jardani Jovonovich és kőkeményen orosz származású. Hogy egészen pontosan hogyan került Fehéroroszországból New Yorkba és miként lett neve John Wick, az egyelőre nem derül ki. (Talán a negyedik epizód majd megmutatja ezt is.) Ami bizonyos: igazi, vérprofi és ütős bérgyilkossá a New York-i orosz maffiában lett.

Mivel a ruszki maffiavezérnő (Anjelica Huston) csak annyit segít neki, hogy eljuttatja a marokkói (Casablancában működő) csoport vezetőjéhez, Sofiához (Halle Berry), Wicknek még nagyon hosszú utat kell megtennie a Szindikátus legfelső vezetőjéhez. Ebben Sofia segíti (még ha nehezen is szánja rá magát a dologra): elkíséri ahhoz az emberhez, aki tudja hol található a Szindikátus feje. Az illető (Berrada), akit Jerome Flynn alakít elárulja neki ugyan, hogy akit keres, az a Szaharában található, de megöli Sofia egyik kutyáját, így elszabadul a pokol. Közel száz fegyverest nyír ki a páros (Wick és Sofia) a helyszínen. Megjegyzendő: Halle Berry még most is jól nagyon jól mutat bőrnadrágban és még az ötödik X-en túl is nagyon szexi.

john_wick3_b.jpg

Aztán a jön a második nagy meglepi: a szindikátus feje, egy Szaharában élő arab fickó, The Elder (Said Taghmaoui). Itt azért felmerül az emberben, hogy enyhén szólva is furcsa, hogy egy amerikai nagyvárosban működő (de talán a világ több nagyvárosát behálózó) alvilági szervezet feje miért is egy arab, aki a Szaharában ücsörög egy sátorban? Szokatlan és hangyányit logikátlan is az egész. De úgy tűnik a Szindikátus valódi multikulti szervezet, mert az arab elnök alatt, a felső körben szép számmal akadnak olaszok (lásd: Santino D'Antonio) és a legprofibb gyilkoló csoportjuk -- mely Wickre a legveszélyesebb -- japánokból áll. (Mondjuk ez tipp, mert szamuráj kardot használnak, de végül is lehetnek éppen kínaiak, vagy koreaiak is.)

A nagygóré előtt Wick látszólag behódol (bal kezének gyűrűs ujja bánja), de később mégis inkább a harcot választja: ahelyett ugyanis, hogy megölné Winstont (The Elder utasításának engedelmeskedve), inkább összefog a Continental igazgatójával. A film utolsó negyedében Winston és Wick együtt harcolnak a Continental termeiben a Szindikátus legjobb embereivel.

Sajátos csúcspont a filmben, amikor Wick a legfelső kör megbízásában dolgozó 5-6 fős japán elit-harcos csapattal és azok főnökével, Zeroval (Mark Dacascos) harcol. Fergeteges verekedéseket láthatunk, kőkemény párharcok formájában, késekkel illetve szamurájkardokkal. Villannak a katanák és görbe kések, záporoznak az ütések. A pörgős akciójelenetek közben érdekes történetszálat képvisel Winston és Wick kapcsolata is, mely kezdetben baráti, majd szövetségesi, végül pedig nagy meglepetésre árulásba torkollik (Winston részéről). Ugyancsak sajátos Bowery King (Laurence Fishburne) és Wick viszonya: Az előző részben King segíti a Rémkirályt (fegyvert és töltényt ad neki), amiért a legfelső kör ellene fordul. Végül pedig ők ketten (Wick és King) fognak össze, ami egyben a film zárása is és a negyedik epizód előrevetítése.

john_wick_4.jpg

Ami a karakterisztikát illeti: Wickről már esett szó, sérülékenyebb és lassabb is, amire egyébként történik is utalás, amikor a japánokkal harcol és az egyik támadó megjegyzi: "kicsit belassult, de akkor is ő John Wick". Keanu Reeves 54 évesen is tud pörögni, de valljuk meg, azért sok jelenetben már látszik rajta a megfáradtság. Kiemelkedő Winston alakja, aki ebben a részben ravaszabb, mint korábban bármikor: szembeszáll a legfelső körrel, majd kiegyezik velük. Ian McShane óriásit alakít ebben a szerepkörben, minden működik, amit csinál. Harmadik helyen kiemelendő Sofia alakja, Halle Berry megformálásában: megkeseredett, de kőkemény nő, aki gyermekét féltve őrzi kettejük inkognitóját, miközben mindig harcra kész (jól kiképzett kutyáival). Wicket egyszerre gyűlöli és kedveli. Összetett karakter tehát, amit Halle Berry ügyesen jelenít meg. Nagy kedvencem a birodalmát galambokkal igazgató Bowery King, akit átütően alakít Laurence Fishburne. Mintha a szerepben élne, annyira passzol hozzá a figura.

A film egyik legbosszantóbb karaktere az "ítélethozó", akit a Dobrev Klára frizurás Asia Kate Dillon játszik. Ő az, aki érinthetetlen és teljhatalmú a történetben, hiszen a Szindikátus legfelsőbb körének védelme alatt állva a legfőbb vezetők parancsait továbbítja. A legfelsőbb kör azért kicsit túlmisztifikált: sosem látjuk őket, rejtélyesek és titokzatosak. Az is kissé megmosolyogtató, hogy szervezetük úgy működik, mint egy hivatal: vannak gépírónőik (tetovált, kosztümös irodistáik) és egy nyüzsgő irodájuk, ahol minden olyan, mintha 50 éve létesült volna, nem pedig a számítógépek világában. Itt még krétával írják az iroda falára a vérdíjat, van hangosbeszélő, és 20 irodista kell a rengeteg üzenet továbbításához. Kicsit gyerekesen és teátrálisan hatásvadász az egész, egyértelműen azzal a szándékkal, hogy a Szindikátus monumentális jellegét hangsúlyozzák. (Közel sem lenne ennyire "ütős", ha két informatikus ülne egy számítógépes szobában, a legjobb informatikai cuccokkal körbevéve. Mondjuk az viszont hihetőbben festene.) Azt azért bevallom sajnálom, hogy a beképzelt ítélethozó csajt senki nem puffantja le, még a legvégén sem.

john_wick_5.jpg

A John Wick 3 szó szerint ütős film, nálam beelőzi a második epizódot, mert változatosabb, formabontóbb és színesebb is. Legnagyobb hátránya, hogy nem képes Wick számára valódi motivációt találni. A legelső epizódban a Rémkirály kutyája megölését és kocsija tönkretételét torolja meg, a másodikban a maffiából való kiszállásáért harcol, de a harmadikban viszont csak annyit tudtak összehozni a scriptben, hogy elhunyt feleségére való emlékezés hajtja. (Gyenge) Ugyanakkor a harmadik rész bővelkedik remek alakításokban: Winston szerepében Ian McShane, Sofia szerepében Halle Berry és King szerepében Laurence Fishburne egészen profi alakítást nyújtanak.

Ami az értékelést illeti: mind a Rotten Tomatoes, mind pedig az IMDb 80% fölé helyezi (előbbi oldalon 88%-ot, utóbbin 82%-ot ért el eddig), a Metacritic -en pedig 74%-os. Nálunk hasonló a végső mérleg: 75%.

75_1.jpg

Részleteiben: alapsztori: 65%, rendezés: 70%, színész teljesítmények: 85%, látványvilág: 80%. Összesítve: 75%.

A film MAFAB adatlapja

FB oldalunk itt érhető el!

logo_kritikusa.jpg

2019.05.19. (19:00)

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kritikusa.blog.hu/api/trackback/id/tr1914834316

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Periodista. 2019.05.20. 21:14:18

John Wick az első részben 67 pasast lő le, a másodikban valamivel többet, most pedig tuti 100 fölötti a végső szám. Mindenkit fejbe lő, aztán pedig mellbe is. Egyébként azt a golyóálló ruhát, amit a Continentalt megtámadó különítmény visel, az oroszok már kifejlesztették.

Nekem bejött a film, tetszett a lendülete, pörgése és az, hogy Wick ezúttal valóban megküszködik az életéért.