Az Ön kritikusa, őszinte és pártatlan véleményekkel

Csernobil - sokkoló, 5 részes dráma az atomkatasztrófáról [28.]

2019. június 06. - Kritikus 73

Johan Renck és Craig Mazin az HBO és a Sky megbízásából egy öt részes, sokkoló dráma-sorozatot készített a 33 évvel ezelőtt, 1986 április 26-án bekövetkezett csernobili atomkatasztrófáról, melynek vetítése június 4-én ért véget. A tragédia Budapesttől 1125 km-re keletre, a ma Ukrajnához (akkoriban a Szovjetunióhoz) tartozó, Csernobil város melletti Lenin Atomerőműben történt. Az említett napon éjjel 1 óra 23 perckor a 4-es atomreaktor egyszerűen felrobbant, hihetetlen zűrzavart és óriási károkat okozva az erőműben. A dolgozók közül 31 halt meg a robbanást követő napokban és jelentős mennyiségű radioaktiv anyag került a légkörbe. A szovjet vezetés titkolni próbálta az esetet, de a svédek műszerekkel érzékelték a feléjük sodródó radioaktív felhőt, így végül Gorbacsov pártfőtitkár elismerte a katasztrófát. Ma sem tudjuk, hogy pontosan hányan haltak meg a tragédia utáni napokban, hetekben és években, mert részint a szovjet hatóságok mindent elkövettek az eset eltussolásáért, részint nehezen bizonyítható bizonyos betegségek összefüggése a megnövekedett sugárzással. A legtöbb szakértő 4 ezer és 93 ezer közé teszi azon halálesetek számát, mely közvetlenül köthető a csernobili atomkatasztrófához.

csernobil1.jpg

Bár az egész eseményről sok elemzés készült és a csernobili atomkatasztrófa kérdőjelei is részben megválaszolásra kerültek, a 2019-es dráma-sorozat hiánypótló filmként került az HBO műsorára.

Johan Reck 5 részes filmje a katasztrófa éjszakájával indul és lépésről lépésre, percről percre mutatja be az erőműben lezajló, gyorsan pergő eseményeket. Látjuk az operátorok kétségbeesését a vezérlőben, amikor megtörténik a robbanás és szinte ott vagyunk az egymást kereső dolgozók között is, amikor a megrongálódott épület romos folyosóin és termeiben próbálják menteni a menthetőt. A jelenetek realisztikusak, a végzetes éjszaka minden mozzanata szuggesztív. Közben megjelennek a tűzoltók is, akiknek riadókocsijából szemlélhetjük a lángoló reaktorházat, miközben elborzadva vesszük tudomásul, hogy  abban a tudatban látnak az oltáshoz, hogy csupán egy hétköznapi tűzzel van dolguk. Ezzel szemben szinte mindannyian, akik a lángoló reaktor közelébe mennek, halálos adag radioaktiv sugárzást kapnak. Konkrét sorsokkal is megismerkedhetünk, hiszen hétköznapi embereket mutat be számunkra a film, mint Vaszilij Ignatyenkot és feleségét Ljudmilát, akik azon a bizonyos éjszakán éppen ágyukból ugranak ki, hiszen Vaszilijt tűzoltóként riasztják a tűzesethez. Az ő történetüket és tragédiájukat három részen keresztül követhetjük nyomon, hiszen a férfi halálos adag sugárzást kap az erőműnél és iszonyú kínok között hal meg szinte a felesége karjai között a harmadik epizódban.

csernobil.JPG

A cselekmény az első résztől kezdődően háromosztatú, hiszen a karakterek három csoportba sorolható módon alakítják az eseményeket. Az első csoportba tartoznak a bűnösök, vagyis azok a vezetők, akik karrierjük érdekében sietve és teljesen szabálytalanul futtatnak le egy kísérletet az erőmű 4-es blokkjában. Voltaképp ez idézi elő a robbanást. Viktor Bruhanov igazgató, Nyikolaj Fomin főmérnök és Anatolij Gyatlov főmérnök-helyettes egy régen esedékes teszt végrehajtására adnak utasítást a 4-es blokk reaktorházában, ám a kísérlet minden mozzanatában szabálytalanul történik, a biztonsági rendszerek kiiktatásával. Gyatlov nem hallgat beosztottjaira, akik folyamatosan jelzik számára, hogy az eljárás teljesen szabálytalan és nagyon veszélyes.

Második csoportba tartoznak a "jók", akik a tragédia után az egész ügyet kivizsgálni próbálják: Valerij Legaszov atomtudós, Borisz Scserbina energiaügyi-miniszter és Ulana Khomyuk atomfizikus. Végül a harmadik csoportot az áldozatok, a kisemberek, a szenvedők és mellékkarakterek alkotják: mint a már említett tűzoltó a feleségével, illetve a munkások, katonák, bányászok.

A rendezés végig fenntartja a történet iránti érdeklődést, nem veszik el a technológiai részletekben, gyors, izgalmas tempót diktál. A karakterek ugyanakkor puritán megjelenítésben kerülnek elénk, nem tudunk róluk szinte semmit és többnyire érzelemmentes, néha már-már robotszerű érzéketlenséggel folytatják párbeszédeiket. Mindez csak fokozza annak tudatát, hogy a cselekmény egy kommunista diktatúra keretei között zajlik, melyben parancs-uralom van és ahol a feljebbvalóktól való félelem illetve az olcsó emberélet fásult végrehajtókká teszi az embereket. A megdöbbentő szituációkat, ijesztő helyzeteket egy egész film alatt hallható gépszerű háttéreffekt emeli ki, mely időnként felerősödik, néha meg elhalkul (a feszültség függvényében) sajátos aláfestést adva a történethez.

csernobil2.jpg

A főszereplők hitelesen alakítják karaktereiket: Gyatlov például az agresszív, szívtelen és korlátoltan hatalmaskodó alak, aki felelőtlenségével lesz tízezrek gyilkosa, nagyszerű megformálót "kap" Paul Ritter személyében. Bruhanovot Con O'Neill, Fomint pedig Adrian Rawlins alakítja és mindketten a 80-as évek törtető kisembereit személyesítik meg, akiknek semmi sem drága előrejutásukért. A három legjobb alakítást azonban nem tőlük látjuk, hanem Jared Harristól mégpedig Valerij Legaszov alakításáért, Stellan Skarsgadtól, Borisz Scserbina miniszterelnök helyettes megformálásáért és Emily Watsontól, aki Ulana Khoyuk atomfizikust játssza.

Legaszov központi karakter, voltaképp ő meséli el az egész történetet: vele kezdődik a film és vele is zárul a cselekmény. A katasztrófa kivizsgálása a feladata, mely közben megismeri a részleteket, a felelőtlen mérnökök tetteit de a szovjet gyártmányú RBMK reaktorok tervezési hibáit is. Ez utóbbiról sokáig hallgatni kénytelen, hiszen a szovjet ipar a diktatúra miatt nem bírálható ekkoriban. Ám Legaszov végül mégis leleplezi a rendszerszintű hibákat, amiért a KGB megfigyelés alá helyezi. Öngyilkossága az összes szovjet mérnök és kutató figyelmét a problémára irányítja, így önfeláldozó tette és munkássága végül eléri célját: a még működő atomreaktorokat átalakítják.

Scserbina összetett figura, kezdetben negatívnak tűnő alak, aki igazi pártkatonaként bukkan fel, ám idővel jelentős jellemfejlődésen megy keresztül és az utolsó részre Legaszov társává válik, az igazságért folyó harcban. A harmadik pozitív karakter: Ulana atomfizikusnő noha kitalált karakter (a tisztességes szovjet tudósok jelképe) alapvetően fontos szerepet tölt be végig a két férfi mellett, a tények feltárásában. Nagyrészt neki köszönhető a harmadik robbanás elkerülése, mert felfedezi, hogy a felrobbant reaktor alatti izzó olvadék elérheti az alatta lévő víztárolót, ami végzetessé válhat.

csernobil5.jpg

A sorozat legelső része a tragédia éjszakájáról szól és arról, hogy a három főbűnös mérnök, hogyan próbálja meg eltussolni az egészet. A második epizódban bukkan fel Ulana atomfizikus nő, aki szélmalom harcba kezd Pripjaty kiürítéséért. Ebben a részben küldi Scserbinát és Legaszovot az erőműbe Gorbacsov, hogy készítsenek számára jelentést az ott kialakult katasztrófa-helyzetről. A két férfi az utazás előtt és alatt még szinte ellenséges egymással, ám hamar rájönnek a három csernobili mérnök bűnösségére, így azokat félreállítva, közös erővel látnak a bajok elhárításához. Gondoskodnak a valós sugárzás kiderítéséről (15 ezer röntgenegység), a sugárveszélynek kitett városok kiürítéséről, a reaktor betemetésének megkezdéséről (helikopterekről leszórt bórral és homokkal), illetve az új veszélyhelyzet, a megolvadt reaktorláva megállításáról (egy vízgyűjtő leengedésével). Közben az első részben megismert hős tűzoltó, Ignatyenkó egy moszkvai kórházba kerül, ahol megtalálja felesége, Ljudmilla. Kétségtelenül ez a második epizód a leggazdagabb cselekményekben és egyben a legszínvonalasabb is.

A harmadik rész a búvárok sikerével indul (hősiesen lemerülnek a 4-es reaktor alatti medencébe), majd egy újabb problémával folytatódik: szénbányászoknak kell a reaktor alá fúrva lehűteni a readioaktív lávát, nitrogén elhelyezésével. A bányászok vezetője valódi "színfolt" a sorozatban: nyers, szókimondó, egyszerű ember, aki átlát mindenfajta ügyeskedésen. Ebben az epizódban van a legtöbb megrázó jelenet is, hiszen végig-követhetjük a kórházba került, halálos sugárzást kapott hős tűzoltók és munkások teljes leépülését és szenvedését. Véres masszává válva, iszonyú kínok között halnak meg, rádöbbentve bennünket a radioaktív sugárzás iszonyúan veszélyes mivoltára. Temetésük acélkoporsós, sírhelyeiket vastag betonréteg takarja.

csernobil3.jpg

A negyedik epizód a kakukktojás, mert szinte teljesen felesleges. A kiürített területen kóborló állatok kiirtásával foglalkozik, illetve a reaktor betemetésére tett kísérletekkel. Mindez elfért volna a többi részben is egy -egy scene erejéig foglalkozva a két témával. A reaktor romeltakaritas eleinte robotokkal kezdődik, de mivel nem boldogulnak, így kénytelenek embereket felküldeni a halálosan sugárfertőzött tetőre, bár előírják számukra a védőfelszerelést és a 90 másodpercenkénti váltást. Közben Ulana folytatni próbálja az előző részben megkezdett feladatát: felkeresi azokat, akik haldokolnak ugyan, de még el tudják mondani a végzetes este történéseit. Gyatlovra ebben a részben kerül sor, ám a mogorva főmérnök-helyettes nem működik közre a tisztánlátás megteremtésében. Legaszov pártutasításra elutazik Bécsbe, hogy ott a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek elmondja: a katasztrófát csak és kizárólag emberi mulasztás okozta. A férfi bár tudja, hogy ez nem igaz, hiszen a reaktorok konstrukciós, tervezési hibákkal készültek, melynek nagy szerepe volt a robbanásban, megteszi amit kérnek tőle.

Az utolsó, ötödik rész szinte teljes egészében a csernobili katasztrófát kivizsgáló és a bűnösöket elítélő 1987-es perrel foglalkozik. Legaszov megteszi, amit tőle Ulana elvár: miközben a bírók előtt elmagyarázza a végzetes este eseményeit, elárulja azt is, hogy a szovjet RBMK reaktorok (melyből még 16 üzemel a Szovjetunióban) tervezési hibásak. Scserbina támogatja abban, hogy elmondhassa beszédét, de a tárgyalás szünetében kiderül ő maga is halálos beteg és csak egy éve van hátra. A tárgyalás közben megjelennek előttünk a katasztrófa estéjének jelenetei is, de ezúttal a vezérlőben hatalmaskodó Gyatlov összes szakmai hibája is világossá válik számunkra Legaszov magyarázatai révén. A tárgyalás után a KGB letartóztatja Legaszovot és közlik vele: hátralévő életében elszigetelik és állandó megfigyelés alá helyezik.

A sorozat olyan ütős és ikonikus jeleneteket is bemutat, melyek hosszú időre bennünk maradnak és amelyek rávilágítanak a 80-as évek Szovjetuniójának abszurd és szürreális működésére. Mint amikor Scserbina azzal fenyegeti Legaszovot, hogy kidobatja a helikopterből, ha nem néz bele felülről a lángoló reaktorba, vagy amikor a minszki párttitkárt akarja rábeszélni Ulana az evakuálásra illetve jódtabletták kiosztására és az ellenkező pártvezérnek megemlíti, hogy míg ő egy atomfizikus, addig a férfi egy korábbi cipőgyári alkalmazott, így jobban tenné, ha hallgatna rá. A párttitkár válasza a rendszer jelmondata is lehetne "én döntök, éljenek a proletárok". Ugyancsak emlékezetes jelenet a legelső részben Szitnyikov felküldése a 3-as és 4-es reaktorház közti tetőre, ahol a férfit a biztos halál várja, csak hogy megnézhesse és elmondhassa főnökeinek, hogy a reaktor felrobbant vagy sem.

csernobil4.jpg

A Csernobil egy szuggesztív és nagyon ütős sorozat, mely ugyan többször esik hatásvadászat hibájába, mégis hűen tárja elénk a csernobili katasztrófa részleteit és a korabeli Szovjetunió működési anomáliáit. Kiemelendőek a helyszínek, melyek az archív felvételek és a 33 évvel ezelőttről megmaradt képkockák alapján tökéletesen hitelesnek tűnnek és nagyon jól visszaadják az 1986-os csernobili, pripjatyi illetve egyéb városokban zajló eseményeket, sőt az atomerőmű korabeli kinézetét is. Korhűek a ruhák, az autók, a gépek, berendezések, szinte minden, így a kor általános hangulata teljes mértékben megidéződik előttünk. A leginkább megdöbbentő, hogy miként tudták az 1986-os csernobili erőmű épületeit ennyire valósághűen elénk varázsolni.

Ugyanakkor nem maradhat említés nélkül, hogy a sorozat több jelenetében is eltér a valóságtól: például Legaszov és Scserbina nem betegedtek meg a csernobili küldetésük után és például arra sincs bizonyíték, hogy Scserbina ki akarra volna dobatni egy helikopterből Legaszovot. Ezek a túlzások a korabeli elvakult pártállami rendszert vannak hivatva érzékeltetni. Ám az eltérések nem fajsúlyosak és az összhatás sokkal erősebb, mint a hibák. Értékelésünk:

90.jpg

leginkább a rendezés és a látvány okán, melyek miatt mindenkinek csak ajánlani tudjuk a sorozatot, főleg akkor, ha annyi idős, hogy saját, személyes élményanyaga is van a 33 éve történtekről. Részletezve az értékelést: Alapsztori: 85%, Rendezés: 95%, Látvány: 90% , Színészek: 85%

FB oldalunk itt érhető el!

logo_kritikusa.jpg

2019.06.06. (00:37) 

A bejegyzés trackback címe:

https://kritikusa.blog.hu/api/trackback/id/tr7814880330

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Paracord 2019.06.06. 10:15:15

A film valósághű jellege számomra nagy kérdés. A karakterek valós személyeket takarnak ugyan és a helyszínek is reálisnak tűnek, ám számtalan jelenet akad, ami túl teátrális és hatásvadász ahhoz képest, amit a témában olvasni lehet a valóságról.

A belinkelt poszt teljes képet ad az 1986-os katasztrófáról szerintem, de kérdés, hogy az önmagukat feláldozó tűzoltók, bányászok, munkások valóban tudták e, hogy amit tesznek az nem pusztán "másokon segítés" hanem a biztos halál választása.

Kritikus 73 · https://kritikusa.blog.hu/ 2019.06.06. 10:18:13

@Paracord: A belinkelt poszt nem témája blogunknak, itt kifejezetten a filmsorozatról szeretnénk ha eszmecsere folyna. Egy hozzászólást már törölnünk kellett, mert túlságosan a másik bloggal foglalkozott.

Mdavid89 · http://iranynewyork.hu 2019.06.07. 10:42:09

Az első három rész 10/10-es volt, utána kicsit esett a színvonal. Semmi szükség nem volt rá, hogy így megmásítsák a tárgyalás: Legaszov és Scserbina ott sem voltak.

Nem mondom, hogy hazudik a sorozat, mert a lényegi területeken mindig maximálisan ragaszkodott a valósághoz, de a hatásvadászat és a karakterek felesleges túldomborítása sokat levon az értékéből.

Ulrich von Lichtenstein 2019.06.07. 11:23:34

@Mdavid89: Ha Scserbina és Legaszov nem voltak ott a 87-es tárgyaláson, Bruhanovék perén, az elég nagy csúsztatás a készítőktől. Amúgy ezt honnan veszed?

Braddock ezredes. 2019.06.07. 12:05:25

A sorozatban bemutatottak 80% -a igaz szerintem. A maradék 20% csúsztatás, mint a bányászok, a helikopter baleset, Scserbina és Legaszov beszéde a végső tárgyaláson ... stb. Ezekről itt egy jó kis cikk:

hvg.hu/kultura/20190606_Csernobilsorozat_valosag_HBO_Chernobyl

Braddock ezredes. 2019.06.07. 12:06:22

... a bányászok esetében a meztelenül dolgozásra gondoltam, amire nincs semmi bizonyíték.

neszóljszámnemfájfejem 2019.06.07. 12:44:27

Miért is felesleges a 4. rész?? Ha, a likvidátorok nem takarították volna le a tetőt még mindig özönlene a jó kis sugárzás, s szarkofág sem lett volna. Úgyhogy ezt feleslegesnek minősíteni....nem sok hozzáértést sugall...

Rozsdalovag 2019.06.07. 12:46:21

Oroszországban a hivatalos reakciók kritikusak voltak, ugyanakkor a lakosság nagy lelkesedéssel fogadta a sorozatot. Az orosz filmesek nem gondoltak a témában filmet készíteni, bezzeg most úgy tudom nekiláttak egynek.

Kritikus 73 · https://kritikusa.blog.hu/ 2019.06.07. 12:48:50

@neszóljszámnemfájfejem: Nem hozzáertés kérdése csak józan észé. Ugyanis az általad emlitett jelenet belefért volna az előzőbe. Az állatok leölése meg nem érdemel önálló epizódot.

mentorosh lecsó 2019.06.07. 14:56:14

Ez az HBO sorozat kicsit plágium gyanús nekem... :)))

Kísértetiesen hasonló dramaturgiát és jeleneteket tartalmaz Frederik Pohl 1987-ben megjelent azonos című könyve (Csernobil). A magyar fordítás 1988-ban készült, Molnár István munkája.

A HBO minisorozat, egy-az-egyben másolja a könyvben illusztrált látványvilágot, történéseket és dialógusokat. A szerző nevét (Frederik Pohl) viszont sehol sem lehet a film végén olvasható listában látni...

Nem eget rengető dolog, csak furcsa...

Rozsdalovag 2019.06.08. 14:00:44

@mentorosh lecsó: Ha egy valós eseményt többen feldolgoznak, nyilván a végeredmények hasonlítani fognak, hisz ugyanarról kell hogy szóljanak.

Secretus Rector 2019.06.08. 15:40:08

Az utóbbi évek legjobb sorozata.

Levente Parragh 2019.07.06. 23:27:17

Valami hiba történt a magyar szinkronnal: fizikus nem mondhatta, hogy a kripton elég.