Az Ön kritikusa, őszinte és pártatlan véleményekkel

Kritikus

A Bátrak földje és a történelmi filmek sikere

2020. január 03. - Kritikus 73

A magyar filmipar időnként próbálkozik történelmi témájú filmek készítésével: 2000 óta számtalan ilyen mű készült. Egyes filmek sikert arattak - pl. Szürke senkik (2016), Kincsem (2017), A berni követ (2014), 1945 (2017), Szabadság szerelem (2006) - másoknál mérsékelt volt a közönség lelkesedése - pl Honfoglalás (1996), A hídember (2002), Napszállta (2018), Magyar vándor (2004), Guerilla (2019). Egy azonban biztos: mindig nagy érdeklődés és várakozás előzte meg ezeket a történelmi témájú "kísérleteket" mert a hazai lakosság nagyobbik része szívesen nézi a múlt felidézését. Ennek jegyében az RTL január első hetétől tűzte műsorára a "Bátrak földje" című történelmi teleregényét (Kalamár Tamás novelláját feldolgozva) mégpedig "drámasorozat" műfaji besorolással (bár szerencsére dráma helyett inkább vígjátéknak tűnik, így az első részek után). A sorozatról nehéz úgy beszélni, hogy a történészt "elnyomjam" magamban, így nem is teszem és inkább bemutatom pár szóban azt a történelmi közeget, melyben a cselekmény játszódik.

batrak_foldje.jpg

Az alapsztori 1865-be repít bennünket, vagyis az osztrák - magyar kiegyezés megkötése előtti években járunk, amikor a Monarchia megszületése már szó szerint a küszöbön áll. Erre az időszakra Deák Ferenc mozgalma már elérte, hogy Ferenc József császár megfontolja a tárgyalást velünk és az 1848/49-es szabadságharc óta most először lett békülékeny a magyar - osztrák viszony. Ezt jelezte Deák híres Húsvéti cikke is, mely 1865 áprilisában, a Pesti Naplóban megjelenve egyenesen kívánatosnak nevezte a megegyezést a Habsburg dinasztiával. Ekkoriban hazánk a békés fejlődés fél évszázada előtt állt, mely korszak ugyanakkor a konzervatív felfogású arisztokrácia befolyásának növekedését és a bárói, grófi és hercegi családok hatalmának kiteljesedését is jelentette. Bár megjelentek a városi, nagypolgári rétegek (gyárosok, bankárok) és kialakulóban volt a dzsentri réteg is (olyan nemesek, akik elszegényedve is befolyásos tisztségekhez jutottak), Budapest pedig egyre inkább egy modernizálódó európai nagyváros képét nyújtotta (a polgárosodás felgyorsulásával) azért a legnagyobb társadalmi presztizse továbbra is az előkelő földesúri családoknak volt Magyarországon.

batrakfoldje_4.jpg

A Bátrak földje című sorozat központi figurái is arisztokraták, egészen pontosan bárók: a Rokoczay család tagjai. A nemesi família feje báró Rokoczay Károly egy egész komoly kis vidéki uradalom feje, míg felesége Jozefin báróné vonzó nemesasszonyként határozott kézben tartja lányai - a csinos és alig 21 éves Anna illetve a még kamasz-korban lévő Ilona  - neveltetését. A szülőket Ilyés Róbert és Fodor Annamária, a lányokat pedig Szász Júlia és Kardos Kira játssza. A történetben jelentő szerep jut még két fiatalembernek és egy szobalánynak is: egyikük egy fess zsandárhadnagy (rendőrtiszt): Csizmadia Sándor (megjelenítője: Bárnai Péter), másikuk egy szenvedélyes, de paraszti sorból kiemelkedő kalandor: Torzsa Sándor (alakítója: Kenderes Csaba), a szobalány pedig Katica (Litauszky Lilla). További karakterek még: a báró fia, Móric (Jaskó Bálint), a bárónő komornája, Mariska (Takács Nóra Diana), a kovács és lovász fiú (Koltai-Nagy Balázs), Torzsa Sándor apja és anyja: a borász apuka (Csőre Gábor) és az anyuka: Zsuzsa (Tóth Ildikó), a kocsmároslány (Radnay Csilla), Péter atya (Pataki Ferenc) és végül a cigány jósnő, Baba (Spolarics Annamária).

batrakfoldje_2.jpg

A film kétségtelen pozitívuma a korhű, XIX. század végi környezet kialakítása (legalábbis az arra való törekvés), a karakterek ügyes megjelenítése illetve az egyelőre lendületes történetfűzés. A rendezők - Kinizsi Ottó, Koblicska Örs, Végh Zoltán Vozo és Szilágyi Fanni - célja érezhetően egy több korosztály számára is szórakoztató sztori élvezetes bemutatása. Az első néhány fejezet után úgy tűnik lesz a sorozatban szerelmi szál (Anna és a zsandárhadnagy viszonylatában), politikai konfliktus (a Habsburgok ellen szervezkedő Torzsa Sándor révén) és intrika (a báró hatalmi törekvései által). Számíthatunk drámára, sőt talán humorra is.

Ami a történelemhűséget illeti, egyelőre három észrevételem akad: az egyik, hogy a cselédek az 1860-as években egészen más nexusban társalogtak az urakkal, vagyis sokkal inkább alázatosak voltak velük szemben (és a társaságukban) mint ahogyan azt a filmben látjuk. Szinte elképzelhetetlen volt, hogy például egy sima lovászfiú olyan hetykén és provokatívan beszélgessen egy földesúr lányával (pláne egy báró-lánnyal), mint ahogyan azt, Torzsa Sándor tette Anna kisasszonnyal  (a második részben az istállós jelenetben). A XIX. század végének társadalom-modellje merev és szigorú viselkedéskódexet írt elő: az alávetettek (parasztok, cselédek, szolgák), de még a polgárok is (iparosok, postamesterek, kereskedők, boltosok ... stb) csak illendő megszólítással - nagyságos, méltóságos vagy kegyelmes uram / asszonyom / kisasszony formula előrebocsátásával - közeledhettek az arisztokrata, nagybirtokos családok tagjaihoz, sőt a parasztok esetében még a sapka levétel és megalázkodó testtartás is kívánalom volt.

batrakfoldje_3.jpg

A második észrevétel (legalábbis történelmi szempontból) a beszédmód. Az 1865-ös esztendőben nyilván másként beszéltek az emberek (más szavakkal és teljesen más fogalmazásmódban), noha érthető, hogy a mai élvezhetőség érdekében eltekintenek a a XIX. századi dagályosságtól a sorozatban. (Ugyanakkor egy-két modern szleng benyögés már-már túl maivá teszi a filmbeli kommunikációt). Végül a harmadik, ami talán kevéssé korhű, az a ruhák megjelenítése és túl nagy tisztasága (leginkább a közrendűeknél, cselédeknél, parasztoknál).

Mindent egybevéve azonban a Bátrak földje egyelőre egy élvezetes történelmi családregénynek tűnik, melyet szívesen nézünk majd minden nap esténként, miközben egy kisebb időutazást is tehetünk a múltba. Szerencsés egyébként a korszak kiválasztása is: az 1860-as évek éppen két történelmi időszak határát jelentik, amikor a harcias múlt és a békés jövő, illetve az archaikus maradiság és a kezdődő modernizáció találkoztak egymással. Nem tudni, hogy a film költségvetése megengedi e majd, hogy - a falusi szalmakazlak és a vidékies nemesi uradalmi épületek - a Nagytétényi Kastélymúzeum és a szentendrei skanzen - mellett - látni tudjunk esetleg korabeli vármegye-gyűléseket (valódi főnemesi öltözetben pompázó grófokkal és ispánokkal), vagy megszemlélhetjük e a XIX. század végi Budapest utcáit (korhű városrészekkel és  fiákerekkel), de az biztos, hogy az ilyen jellegű felvételek nagyon feldobnák a sorozat történelmi értékét (és élvezhetőségét). Legalább annyira, mintha valós történelmi figurák, pl az akkoriban élt Deák Ferenc, Andrássy Gyula gróf, Sissi királyné, Rózsa Sándor vagy mondjuk maga Ferenc József császár bukkannának fel egy-egy jelenet erejéig.

batrakfoldje_szasz_julianna.jpg

Szász Júlia, a legszebb magyar színésznők egyike, aki a filmben Anna kisasszonyt alakítja

Reméljük tehát, hogy a sorozat folytatása is fenntartja majd az érdeklődésünket és a szerelmi ügyek mellett kapunk majd valódi kalandokat, igazi konfliktusokat, illetve sírni és nevetni valót is, melyekkel nem jár majd úgy a Bátrak földje, ahogyan jó néhány hasonló sorozat az elmúlt évekből, azaz nem fullad érdektelenségbe. Egyelőre jól startolt egy rátermett fiatalos és profi szereplőgárdával.

Harmat Árpád

FB oldalunk itt érhető el  

logo_kritikusa.jpg

2020.01.03.13:26

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kritikusa.blog.hu/api/trackback/id/tr4515391068

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zssssss 2020.01.04. 04:52:55

Csak egy apró korrekció: Torzsa Sándor anyját Dér Denisa alakítja. Tóth Ildikó, azaz Csizmadia Zsuzsa a zsandárhadnagy özvegy édesanyja. Köszönöm!

Sir Gombóc 2020.01.04. 11:56:46

A cím alapján azt hittem ez is valami tucat török telenovella..

Nietzsche. 2020.01.04. 19:10:56

@Sir Gombóc: Azért annál komolyabb munka. Az 1865 környéki időszak magyar viszonyait, vidéki helyzetét, társadalmát egész jól bemutatja szerintem.

_Neville 2020.01.05. 00:23:18

"bár szerencsére dráma helyett inkább vígjátéknak tűnik, így az első részek után" És ez miért jó? Én tökre örülnék, ha végre az RTL drámai magyar sorozatokkal is próbálkozna rendszeresen, nem csak bugyuta vígjátékokkal. Az HBO-nak elég jól megy, van tehát minta.

Filmelemző író · filmelemzoiro.blog.hu 2020.01.05. 00:40:13

Egy kicsit cselekmény-szegény a sorozat, ha ez változna, az sokat javítana a nézettségén. De nem valószínű, így idővel valószínűleg visszaesik majd az érdeklődés. Akkor majd átteszik délutáni időpontra (onnan fogjuk tudni).

DE egyébként valóban érdekes az 1865-ös datálás, nagyon színes korszakot választott Kalamár Tamás a cselekményhez.

jajdehülyevagyok 2020.01.05. 15:49:06

Szörnyű gagyi. A díszleten kívül nem sok köze van a XIX. szd.-hoz. A párbeszégek nevetségesek, a jelenetek bénák, de mit lehet várni a Barátok közt alkotóitól.

Paracord 2020.01.05. 16:39:09

Végre egy jó kis történelmi témájú sorozat. Abszolut XIX. századi a hangulatvilága. Jók a párbeszédek, tetszetősek a jelenetek is. Mondjuk picit lehetne mozgalmasabb és cselekménydúsabb, de talán később. Nekem bejön egyelőre.
süti beállítások módosítása