Az Ön kritikusa, őszinte és pártatlan véleményekkel

Kritikus

Csillag születik (A Star is Born - 2018) [31.]

2019. július 08. - Editor_

Bradley Cooper különleges filmmel lepte meg rajongóit tavaly októberben, amikor a mozikba került zenés drámája a Csillag születik (A Star is Born), melyben rendezőként és főszereplőként is aktívan "közreműködött". Mivel a film történetét előbb 1937-ben, a Janet Geynor - Frederic March páros, majd 1954-ben a Judy Garland - James Mason duó  később pedig 1976-ban a Barbra Streisand - Kris Kristofferson kettős alakításaival is bemutatták már, így 2018-ban Coopernek egész komolyan fel volt adva a lecke, hogy utolérje (vagy lekörözze) a nagy elődöket. Nos, az utolérés sikerült neki.

star_is_born1.jpg 

A Csillag születik egy alapvetően hétköznapi sztorit mutat be: adott egy férfi, aki lelkileg sérült emberként - születéskor elvesztett anya és egy iszákos apa mellett - a drog és az alkohol bűvöletében tölti életét, miközben zenei tehetségével egy bizonyos szintig eljutva, de ott megrekedve egy szép napon megismeri élete nagy szerelmét. A karaktert maga Bradley Cooper alakítja, aki szakállával, hosszú hajával és 44 évével tökéletesen "beérett" arra, hogy a figurát megjelenítse. (Kristofferson egyébként 40 évesen játszotta, 1976-ban.) Jack szerelme: Ally, egy átlagos életet élő, de messze átlag feletti tehetséggel megáldott, szerény nő, aki zeneszerzőként, énekesként sőt emberként is a legkülönlegesebb teremtmény, akivel Jackson Maine valaha is találkozott (egész életében). A karaktert a 32 éves Stefani Germanotta (azaz Lady Gaga) jeleníti meg a filmben teljesen elképesztve mindazokat, akik csak extravagáns megnyilvánulásairól ismerik a hölgyet. Itt ugyanis valóban hétköznapi nőként jelenik meg, minden manír, cicoma és őrült külsőség nélkül. Kettejük játéka az egész film meghatározó eleme, melyhez az elmúlt évek koncertvilágának sajátos megidézése is társul. A végeredmény egy gyönyörű zenékkel, (country és pop számokkal) teli, megható, drámai és elgondolkodtató történet szerelemről, irigységről, gyengeségről, ragaszkodásról és egy szenvedélybeteg zenész tragikus sorsáról.

star_is_born2.jpg

Az "elődök": Janet Geynor - Frederic March és Barbra Streisand - Kris Kristofferson

Elemzésünk innentől spoileres.

A film a két központi karakter viszonyát kíséri végig a megismerkedésüktől egészen egyikük haláláig. A férfi kezdetben támogatja Ally -t, felhívja maga mellé a színpadra, terelgeti és tanácsokkal látja el. A nő pedig jó tanítványnak bizonyul: lassan kibontakozik tehetsége a férfi oldalán. Az egymást követő koncerteken, közös énekléseik során egyértelművé válik: valami egészen egyedülálló az, amire a színpadon képes. A lányt felfedezik, karrierje beindul, Jack viszont magára marad démonaival. Elrontott élete, szenvedélybetegsége, megrekedt zenei karrierje és bátyjához fűződő kapcsolata még mélyebbre lökik az alkoholizmusba és drogfüggőségbe. Idővel szégyent hoz a nőre, aki már ott tart, hogy zenei munkásságáért Grammy díjjal  is megjutalmazzák. Tiszta pillanataiban, amikor a drog és az alkohol kitisztul szervezetéből, (rövid időre), Jack mélyen elszégyelli magát. Eljön számára a pillanat, mikor úgy érzi: nincs tovább. Öngyilkosságba menekülése mindenkit megvisel: Ally kiborul, bátyja pedig (akit egyébként Sam Elliot alakít zseniálisan) mélyen elgondolkodva siratja. 

A Csillag születik egy különleges film, mely sajátosan nyomasztó módon mutatja meg nekünk, mennyire nehezen kezelhető a szenvedélybetegek néhol önző, néhol magatehetetlen, néhol sajnálni való elesettsége, főleg akkor, ha egyébként értékes és szerethető emberekről van szó. De ennél sokkal többről szól ez a történet: elénk tárja a szerelem erejét is, mely még az említett nehézségeken is képes átsegíteni azokat, akiket valóban egymásnak tekintett a sors. Mint Ally és Jack esetében, ahol ugyan Jack végül meghal, de szerelmük sokáig szoros kötelékben tartja kettejüket. A film gyönyörű dalokkal is megajándékoz bennünket, mint a Shallow az Always Remember Us This Way és az I'll never love again.   

A filmet szívből ajánlom a lírai dalok - country zenék kedvelőinek, a Bradley Cooper, Lady Gaga rajongóknak és mindazoknak, akik szeretik az érzelmes történeteket. Értékelésem: 75%  75_1.jpg

Részletezve: alapsztori: 75% rendezés: 70%, színészek: 80%, látványvilág: 70%

FB oldalunk itt érhető el!

logo_kritikusa.jpg

2019.07.09. (00:05)

A bejegyzés trackback címe:

https://kritikusa.blog.hu/api/trackback/id/tr6514930962

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ursus Arctus 2019.07.08. 12:01:48

Jó kis film, klassz zenékkel, de nagyon nyomasztó is egyben. Túlságosan rámegy arra, hogy a pasas szenvedélybeteg. Drogozik és iszik már onnantól, hogy a nő megismeri. Előre látható a dolog vége. Persze ez inkább a sztori kritikája, mint ezé a feldolgozásé. Bradley Cooper kihozza az egészből, amit lehet. Lady Gaga meg elég megdöbbentő. Így még soha nem láttam, természetes külsejével. De a 75% kicsit magas értékelés, én inkább csak 60% -ot adnék rá. Az IMDB-a amúgy 7,7 -et kapott eddig.

Csinkov Barbara 2019.07.09. 09:54:33

Az elődök közül sajnos pont a legjelentősebb, az 1954-es Judy Garland verzió nem került említésre. Érdemes pótolni (a hivatkozást is).

Editor_ 2019.07.09. 13:47:11

@Csinkov Barbara: Teljesen jogos. Valahogy lemaradt, pedig az egyik legjobb feldolgozás musical jelleggel. Már ki is egészítettem a poszt első bekezdésében a felsorolást a Judy Garlandos változattal.

Nanga Parbat 2019.07.09. 23:57:40

Nem rossz film, de hervasztó, hogy Bradley Cooper végig be van állva benne.

Control. 2019.07.13. 11:56:04

A 1976-os Barbra Streisand - Kris Kristofferson feldolgozás a legjobb.
süti beállítások módosítása