Az Ön kritikusa, őszinte és pártatlan véleményekkel

Kritikus

Extraction - egy nagyon durva akciófilm

2020. május 11. - Kritikus 73

Ha akciófilm, akkor legyen kőkemény és durva, hadd áramoljon az az adrenalin. Ebben a műfajban a finomkodás olyan, mint a koffeinmentes kávé, az alkoholmentes sör, vagy a Porsche, amit csak 40-el hajtanak. Nos, Sam Hargrave 116 perces akció-orgiája nem 40-el hajt, az biztos. Padlógázzal peregnek az események, folyik a vér, törik a csont, ahogyan a Tyler Rake: A kimenekítés című, Bangladesben játszódó akciófilm forgatókönyve megköveteli. A főszereplő a 190 centis, kigyúrt, Chris Hemsworth és a nagyon csinos, iráni származású (a Hazugságok hálójában is nagyot alakító) Golshifteh Farahani extraction1.jpg

A filmet megnézve az első benyomásunk az lehet, hogy egy John Wick és egy Rajtaütés (The Raid) keverék-filmet látunk (kicsit "megspékelve" a 22 mérfölddel), azzal a különbséggel, hogy itt a főhős nem egy visszavonult bérgyilkos vagy egy rendőr, hanem egy zsoldos, aki Bangladesből próbál kimenekíteni egy gyermeket. A kimenekítés a film címében is megjelenik (extraction). A helyszín egzotikus - ami az Iko Uwais filmeket idézi - a karakterek szinte mindegyike indiai (vagy iráni). Nagyon jók a bunyók, az üldözéses jelenetek és a párharcok, plusz a sztorit körbelengi egyfajta hősies, önfeláldozó légkör is, ami az amerikai háborús drámák sajátja. Az Extraction tehát egyszerre gengszter-mozi, kommandós-akcióorgia és háborús dráma.

extraction2.jpg

Az alaptörténetről annyit (innentől van némi spoiler): Tyler Rake (Chris Hemsworth) a sztori központi karaktere, aki egy volt kommandós és egyben nemzetközi zsoldos is. A megbízásokat egy csoporttól kapja és azon belül is Nik Khantól, egy szemrevaló iráni-indiai hölgytől, őt alakítja Golshifteh Farahani. Tyler karakteréről túl sokat nem tudunk meg, csak annyit: megkeseredett ember, mert pár éve elvesztette 6 éves kisfiát, aki rákban halt meg. Nem érdekli tehát már semmi, az sem, ha meghal. Részben ez teszi őt életveszélyes fegyverré, részben testi ereje, részben pedig kiképzése (korábbi kommandós múltja). A csoport többi tagját egyáltalán nem ismerjük, az ő bemutatásukkal már adós marad Sam Hargrave. Viszont ellenfele, mondhatni indiai megfelelője, Saju, akit Randeep Hooda alakít, emberközelibb megjelenítésű: tudjuk róla például, hogy van családja, kisfia és szép, fiatal felesége, illetve, hogy az indiai különleges erőknél szerzett harci tapasztalatokat. Tyler és Saju viszonya érdekesen alakul: kezdetben élet-halál harcot vívnak egymással, - hiszen az amerikai kimenekíteni akarja Ovit (Rundhraksh Jaiswal) a rivális banda karmai közül, Saju meg elrabolni tervezi a fiút - ám később kiderül: közös a céljuk, mégpedig a srác megmentése. Párharcaik, verekedéseik a film legdurvább és egyben leglátványosabb harcai.

extraction4.jpg

Ahogyan már kiderült a történet lényege, hogy Ovi, a 17 éves fiatalember egy indiai bandavezér fia, akit a bangladesi maffia elrabol, az ő kimentésére fogadja fel az apa Tylert és mint kiderül ezzel bízza meg fő emberét, Sajut is. Az előbbinek azonban nem tud fizetni, mert börtönbe kerül. Tyler mégsem hagyja magára a srácot: miután elrabolja a bangladesi maffiától, magával viszi. Ovi ugyanis aját kisfiára emlékezteti, akit magára hagyott halálában, mert nem bírta végignézni haldoklását. Végül Tyler és Saju együtt mentik ki a srácot Dakka veszélyes forgatagából. Abból a forgatagból, ahol minden alvilági figura, sőt rendőr is, a helyi bandavezérnek, Amir Asif -nek dolgozik. A figura alakítója, Pryanshu Painyuli az IMDb stáblistáján a 27. helyen szerepel, pedig kábé a második-harmadik legfontosabb karakter az övé, lévén, hogy a sztoriban ő a fő gonosz.

Ami negatív kritika, az részben az alaptörténettel kapcsolatos, részben a forgatókönyvvel. A sztori alapvető hiányossága, hogy a hatalmas felhajtás legfőbb okát nem nagyon tudjuk meg: miért is annyira fontos Ovi? A rivális banda miért rabolta el? Mit akartak vele? Zsarolni Ovi apját? De mivel? A forgatókönyv is logikátlan több ponton: például miért nem fizet az indiai bandafőnök, még akár a börtönből is és egyáltalán ki az, miért nem látjuk a film alatt? És a végén miért kell meghalnia Tylernek (ha meghal egyáltalán)? Simán kihozhatnák a fickót, ehelyett 50 méterről csak bámulják a segítségére érkező fegyveresek és bambán nézik ahogyan leszedik. Túldramatizált és értelmetlen. Ugyanakkor nyitva hagyja annak lehetőségét, hogy a nyakon lőtt és a hídról a folyóba esett ex-kommandós túlélte az egészet. Filmes körökben már hallani, hogy lesz második rész, így előrelátó, hogy nem tették egyértelművé Tyler halálát.

extraction3.jpg

Pozitívum a sok jól megcsinált verekedés, harci jelenet, illetve a lendületes pörgő rendezés. Dicséret és elismerés Hemsworth alakításáért is, aki komolyan vette a forgatást és legjobb formáját nyújtva kitett magáért. Nagyon jól kiválasztottak a helyszínek - a bangladesi nyomornegyed házai, utcái - melyek átélhető közeget adnak az akciók számára. Értékelésünk erős 75%.

75_1.jpg

Részletesebben nézve: alapsztori: 60%, rendezés: 75%, színészek: 80%, látvány: 90%. Összesítve: 75%. Leginkább az akciófilm-rajongóknak, a John Wick és Raid kedvelőknek ajánlom. Nekik egyszer mindenképp látniuk kell, bár mivel NETFLIX filmről van szó, nem olyan egyszerű a "beszerzése".

FB oldalunk itt érhető el  

logo_kritikusa.jpg

2020.05.11.13:31

 

 

A Bátrak földje és a történelmi filmek sikere

A magyar filmipar időnként próbálkozik történelmi témájú filmek készítésével: 2000 óta számtalan ilyen mű készült. Egyes filmek sikert arattak - pl. Szürke senkik (2016), Kincsem (2017), A berni követ (2014), 1945 (2017), Szabadság szerelem (2006) - másoknál mérsékelt volt a közönség lelkesedése - pl Honfoglalás (1996), A hídember (2002), Napszállta (2018), Magyar vándor (2004), Guerilla (2019). Egy azonban biztos: mindig nagy érdeklődés és várakozás előzte meg ezeket a történelmi témájú "kísérleteket" mert a hazai lakosság nagyobbik része szívesen nézi a múlt felidézését. Ennek jegyében az RTL január első hetétől tűzte műsorára a "Bátrak földje" című történelmi teleregényét (Kalamár Tamás novelláját feldolgozva) mégpedig "drámasorozat" műfaji besorolással (bár szerencsére dráma helyett inkább vígjátéknak tűnik, így az első részek után). A sorozatról nehéz úgy beszélni, hogy a történészt "elnyomjam" magamban, így nem is teszem és inkább bemutatom pár szóban azt a történelmi közeget, melyben a cselekmény játszódik.

batrak_foldje.jpg

Az alapsztori 1865-be repít bennünket, vagyis az osztrák - magyar kiegyezés megkötése előtti években járunk, amikor a Monarchia megszületése már szó szerint a küszöbön áll. Erre az időszakra Deák Ferenc mozgalma már elérte, hogy Ferenc József császár megfontolja a tárgyalást velünk és az 1848/49-es szabadságharc óta most először lett békülékeny a magyar - osztrák viszony. Ezt jelezte Deák híres Húsvéti cikke is, mely 1865 áprilisában, a Pesti Naplóban megjelenve egyenesen kívánatosnak nevezte a megegyezést a Habsburg dinasztiával. Ekkoriban hazánk a békés fejlődés fél évszázada előtt állt, mely korszak ugyanakkor a konzervatív felfogású arisztokrácia befolyásának növekedését és a bárói, grófi és hercegi családok hatalmának kiteljesedését is jelentette. Bár megjelentek a városi, nagypolgári rétegek (gyárosok, bankárok) és kialakulóban volt a dzsentri réteg is (olyan nemesek, akik elszegényedve is befolyásos tisztségekhez jutottak), Budapest pedig egyre inkább egy modernizálódó európai nagyváros képét nyújtotta (a polgárosodás felgyorsulásával) azért a legnagyobb társadalmi presztizse továbbra is az előkelő földesúri családoknak volt Magyarországon.

batrakfoldje_4.jpg

A Bátrak földje című sorozat központi figurái is arisztokraták, egészen pontosan bárók: a Rokoczay család tagjai. A nemesi família feje báró Rokoczay Károly egy egész komoly kis vidéki uradalom feje, míg felesége Jozefin báróné vonzó nemesasszonyként határozott kézben tartja lányai - a csinos és alig 21 éves Anna illetve a még kamasz-korban lévő Ilona  - neveltetését. A szülőket Ilyés Róbert és Fodor Annamária, a lányokat pedig Szász Júlia és Kardos Kira játssza. A történetben jelentő szerep jut még két fiatalembernek és egy szobalánynak is: egyikük egy fess zsandárhadnagy (rendőrtiszt): Csizmadia Sándor (megjelenítője: Bárnai Péter), másikuk egy szenvedélyes, de paraszti sorból kiemelkedő kalandor: Torzsa Sándor (alakítója: Kenderes Csaba), a szobalány pedig Katica (Litauszky Lilla). További karakterek még: a báró fia, Móric (Jaskó Bálint), a bárónő komornája, Mariska (Takács Nóra Diana), a kovács és lovász fiú (Koltai-Nagy Balázs), Torzsa Sándor apja és anyja: a borász apuka (Csőre Gábor) és az anyuka: Zsuzsa (Tóth Ildikó), a kocsmároslány (Radnay Csilla), Péter atya (Pataki Ferenc) és végül a cigány jósnő, Baba (Spolarics Annamária).

batrakfoldje_2.jpg

A film kétségtelen pozitívuma a korhű, XIX. század végi környezet kialakítása (legalábbis az arra való törekvés), a karakterek ügyes megjelenítése illetve az egyelőre lendületes történetfűzés. A rendezők - Kinizsi Ottó, Koblicska Örs, Végh Zoltán Vozo és Szilágyi Fanni - célja érezhetően egy több korosztály számára is szórakoztató sztori élvezetes bemutatása. Az első néhány fejezet után úgy tűnik lesz a sorozatban szerelmi szál (Anna és a zsandárhadnagy viszonylatában), politikai konfliktus (a Habsburgok ellen szervezkedő Torzsa Sándor révén) és intrika (a báró hatalmi törekvései által). Számíthatunk drámára, sőt talán humorra is.

Ami a történelemhűséget illeti, egyelőre három észrevételem akad: az egyik, hogy a cselédek az 1860-as években egészen más nexusban társalogtak az urakkal, vagyis sokkal inkább alázatosak voltak velük szemben (és a társaságukban) mint ahogyan azt a filmben látjuk. Szinte elképzelhetetlen volt, hogy például egy sima lovászfiú olyan hetykén és provokatívan beszélgessen egy földesúr lányával (pláne egy báró-lánnyal), mint ahogyan azt, Torzsa Sándor tette Anna kisasszonnyal  (a második részben az istállós jelenetben). A XIX. század végének társadalom-modellje merev és szigorú viselkedéskódexet írt elő: az alávetettek (parasztok, cselédek, szolgák), de még a polgárok is (iparosok, postamesterek, kereskedők, boltosok ... stb) csak illendő megszólítással - nagyságos, méltóságos vagy kegyelmes uram / asszonyom / kisasszony formula előrebocsátásával - közeledhettek az arisztokrata, nagybirtokos családok tagjaihoz, sőt a parasztok esetében még a sapka levétel és megalázkodó testtartás is kívánalom volt.

batrakfoldje_3.jpg

A második észrevétel (legalábbis történelmi szempontból) a beszédmód. Az 1865-ös esztendőben nyilván másként beszéltek az emberek (más szavakkal és teljesen más fogalmazásmódban), noha érthető, hogy a mai élvezhetőség érdekében eltekintenek a a XIX. századi dagályosságtól a sorozatban. (Ugyanakkor egy-két modern szleng benyögés már-már túl maivá teszi a filmbeli kommunikációt). Végül a harmadik, ami talán kevéssé korhű, az a ruhák megjelenítése és túl nagy tisztasága (leginkább a közrendűeknél, cselédeknél, parasztoknál).

Mindent egybevéve azonban a Bátrak földje egyelőre egy élvezetes történelmi családregénynek tűnik, melyet szívesen nézünk majd minden nap esténként, miközben egy kisebb időutazást is tehetünk a múltba. Szerencsés egyébként a korszak kiválasztása is: az 1860-as évek éppen két történelmi időszak határát jelentik, amikor a harcias múlt és a békés jövő, illetve az archaikus maradiság és a kezdődő modernizáció találkoztak egymással. Nem tudni, hogy a film költségvetése megengedi e majd, hogy - a falusi szalmakazlak és a vidékies nemesi uradalmi épületek - a Nagytétényi Kastélymúzeum és a szentendrei skanzen - mellett - látni tudjunk esetleg korabeli vármegye-gyűléseket (valódi főnemesi öltözetben pompázó grófokkal és ispánokkal), vagy megszemlélhetjük e a XIX. század végi Budapest utcáit (korhű városrészekkel és  fiákerekkel), de az biztos, hogy az ilyen jellegű felvételek nagyon feldobnák a sorozat történelmi értékét (és élvezhetőségét). Legalább annyira, mintha valós történelmi figurák, pl az akkoriban élt Deák Ferenc, Andrássy Gyula gróf, Sissi királyné, Rózsa Sándor vagy mondjuk maga Ferenc József császár bukkannának fel egy-egy jelenet erejéig.

batrakfoldje_szasz_julianna.jpg

Szász Júlia, a legszebb magyar színésznők egyike, aki a filmben Anna kisasszonyt alakítja

Reméljük tehát, hogy a sorozat folytatása is fenntartja majd az érdeklődésünket és a szerelmi ügyek mellett kapunk majd valódi kalandokat, igazi konfliktusokat, illetve sírni és nevetni valót is, melyekkel nem jár majd úgy a Bátrak földje, ahogyan jó néhány hasonló sorozat az elmúlt évekből, azaz nem fullad érdektelenségbe. Egyelőre jól startolt egy rátermett fiatalos és profi szereplőgárdával.

Harmat Árpád

FB oldalunk itt érhető el  

logo_kritikusa.jpg

2020.01.03.13:26

 

Ted Bundy - a történelem legkegyetlenebb sorozatgyilkosa [35.]

Harminc évvel ezelőtt, 1989 január 24-én a floridai Bradford County állami fegyintézete előtt több száz újságíró és érdeklődő várta a világ leghíresebb sorozatgyilkosának, az akkor 42 éves Ted Bundy -nak a kivégzését. Ted Bundyt (születési nevén: Theodore Robert Cowell -t) azért kísérték aznap a villamosszékhez mert 1974 és 1978 között hátborzongató kegyetlenséggel, illetve elképesztő brutalitással végzett legkevesebb 30 (más becslések szerint 100) fiatal nővel.

ted_bundy.jpg

Bundy elfogása, pere és kivégzése milliók érdeklődését váltotta ki Amerika szerte. Ő lett minden idők legismertebb sorozatgyilkosa, akinek életére és motivációira az egész világ kíváncsi lett Halála után 30 évvel, 2018-ban a Voltage Pictures és a Netflix sokkoló thrillert készített Bundy életéről mely az érdekesen hangzó: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány (Extremely Wicked, Shockingly Evil and Vile) címet kapta. A sajátos cím a Bundy-per egyik bírójától, Edward D. Cowart bírótól származik (a filmben John Malkovich alakítja), aki a film címéül választott szavakkal jellemezte Ted Bundyt. A sorozatgyilkost egyébként kétszer ítélték halálra (két bíróság): 1979 július 30-án és 1980 február 7-én (Chi Omega kollégiumban zajló gyilkosságai és a 12 éves Kimberly Leach meggyilkolásáért).

Az Extremely -t a dokumentumfilmes Joe Berlingel rendezte, a főszerepet pedig (vagyis magának Bundynak a karakterét) a hollywoodi szívtipró Zac Efron alakítja. A témát Berlinger egészen sajátosan dolgozta fel: minden eseményt és magát Bundyt is, a férfi egykori szerelmének (és élettársának) Liz Kloepfernek a szemén keresztül látjuk ugyanis.

kloepfer.jpg

A nő 1981-ben - amikor Bundy már rács mögött volt - könyvet írt a férfihez fűződő kapcsolatáról, Liz Kendall álnéven. A mű, melynek címe: The Phanton Prince: My Life with Ted Bundy az egész film legfőbb bázisát jelentette 2018-ban, mikor a forgatásokhoz kezdtek.

Ted Bundy élete

A film elemzése előtt érdemes néhány körülményt megismerni Ted Bundy életéről. A férfi 1946-ban született egy vermonti kisvárosban, Burlingtonban. Anyja, Louise nagyon fiatalon szeretett bele egy férfiba és ennek a futó kapcsolatnak lett eredménye a terhessége. Gyermekét egyedül hozta a világra (az apa lelépett mellőle). Hogy fiatal lányként megesett "botlását" leplezze, úgy döntött a szomszédok, ismerősök és az egész világ előtt úgy állítja be, hogy a kisfiú a szüleinek gyermeke, ő csupán nővére a kisfiúnak. Így Bundy az anyja nevét kapva, Theodore Robert Cowell néven látta meg a napvilágot. Neve akkor változott - alig 5 évesen - Bundyra, amikor édesanyja egy másik férfivel házasodott össze (1951-ben) és annak nevét vette fel. Bundy egész életében mostohaapja nevét viselte. A férfi, csak 23 évesen tudta meg az igazságot szüleiről és egyes pszichológusok szerint innentől kezdődtek nála a komolyabb mentális problémák.

bundy_arcai.jpg

Ted Bundy négy arca

Ted Bundy egészen 27 éves koráig normálisnak mondható életet élt: magas műveltséget szerzett, jogásznak készült (járt is jogi egyetemre) és érdekelte a politika világa is. Külseje megnyerő és kisportolt volt (178 cm, 70 kg) ami a nők többségének kifejezetten tetszett. (Még kivégzése előtt is nők százaitól kapott rajongói leveleket.) Amikor másokkal társalgott, vagy nyilatkozatot adott a sajtónak 10-ből 9 ember hitt szavainak, annyira hihetően, megnyerően és művelten tudta kifejezni magát. Nagyrészt ennek volt köszönhető, hogy egészen a halálos ítéletének kihirdetéséig (1979) az Egyesült Államok lakossága erősen megoszlott bűnösségét illetően. Sokan az utolsó pillanatokig elhitték neki, hogy semmi köze a gyilkosságokhoz, csupán a különböző államok rendőrségei akarják azokat rákenni, hogy így lezárhassák függőben lévő gyilkossági ügyeiket. A perei alatt többször önmagát védte, nem is sikertelenül: meggyőző képességét még bírói is elismerték.

Ted Bundy élete 27 éves kora után - egy szerelmi csalódást (és szakítást) követően - változott meg gyökeresen: szociopata, szadista és deviáns gyilkossá vált. 1974 és 1978 között nők tucatjait gyilkolta meg az USA 7 államában. Áldozatainak pontos számát ma sem tudjuk. Kivégzése előtt 30 nő meggyilkolását ismerte be, de ügyének kivizsgálói szerint akár a 100-at is elérheti az általa megölt nők száma.(Az azokban az években eltűnt nők illetve máig felderítetlen ügyek egy része lehetséges, hogy Bundy ismeretlen gyilkosságaihoz kötődik.)

bundy_aldozatai.jpg

A nőket (akik közül a legfiatalabb alig 12 volt csupán) rendszerint leütve rabolta el, majd egy másik helyszínen rendszerint agyonverte és megerőszakolta őket. (Gyakran a megfojtás volt a halál oka.) Ted Bundyt nekrofíliával is vádolták, mert áldozatai nagy részével még haláluk után is végzett szexuális aktust (gyakran hetekkel, sőt hónapokkal a halál beállta után is, újra meg újra). Volt olyan áldozata is, akinek levágta a fejét és azt egy teljesen másik helyszínen rejtegette.

Ted Bundy legelső áldozatát 1974 február elsején gyilkolta meg. Az első nő, akit megölt az akkoriban 21 éves Linda Ann Healey volt. A lányt, aki egyetemre járt és amellett rádióbemondóként is dolgozott egy bárból követte egészen lakásáig, majd megvárta, amíg elalszik és álmában megtámadta. Innentől az események rekonstruálása már nehezebb, de feltételezhetően leütötte a nőt, majd ismeretlen helyre vitte, ahol alaposan megkínozta, megerőszakolta és megölte. Holttestét csak 13 hónap múlva találták meg a hegyekben (egy sírba fektetve) brutálisan összeverve és összeharapdálva.

healay_leach.jpg

Bundy legelső és legutolsó áldozata

A későbbiekben Bundy áldozat-szedési módszere kifinomultabbá vált: rendszerint eljátszotta, hogy sérült (kezét gyakran felkötötte a nyakába, mintha az eltört volna, vagy mankót használt) és a csinos, fiatal nőktől, akik arra jártak segítséget kért például az autójába való bepakoláshoz. Aztán amikor a nők - meglátva megnyerő és jóképű külsejét - segítettek neki, Bundy lesújtott rájuk (gyakran egy feszítővassal, ami oda volt készítve). A rablás helyszínéről aztán egy elhagyatott helyre vitte áldozatait és az erőszaktevés, illetve gyilkosság már ezen az új helyen történt.

bundy_1977_aspen.jpgA rendőrség legelőször 1974 augusztusában gyanakodott Bundyra, amikor legelső szerelme, Liz Kloepfer (Liz Kendall) bejelentette nekik telefonon, hogy barátja talán azonos a gyilkosságok elkövetőjével. Gyanúsak voltak a nő számára a Bundynál lévő tárgyak (mankó, kötél, feszítővas ... stb), illetve hasonlónak találta a férfit a kiadott körözvény rajzokhoz. Autójának típusa is egyezett a híradásokkal. Ekkor még azonban nem tartóztatták le Bundyt.

Később viszont kétszer is rendőrkézre került - legelőször 1975 augusztus 16-án - amikor egy rendőr-őrmester igazoltatta, amiért két piros lámpán is áthajtott VW bogár kocsijával. Miután autójában gyanús eszközöket találtak (pl feszítővas, bilincs, símaszk) letartóztatták. Hat héttel később a 18 éves Carol DaRonch, akit Bundy még 1974 november 8-án, Utahban próbált megölni (de a lány még időben kiugrott autójából) azonosította a férfit.

Bundy ellen 1975 nyarától zajlott bűnvádi eljárás, de közben két alkalommal is sikeresen meg tudott szökni az őrizetbe vétel helyszíneiről: először magáról a tárgyalásról, a bíróság könyvtárának ablakából kiugorva, másodszor pedig a rendőrség tetejére mászott fel, majd onnan egy WC -n keresztül jutott ki (miután megvárta az épület kiürülését). Szökései: 1977 június 7 és 1977 december 30 -án történtek. Az első után pár nappal elkapták, a második szökése azonban két teljes hónapig tartó szabadságot hozott számára. A második szökése után ölte meg - az említett két hónapban - Floridában azon áldozatait, akik miatt később kivégezték: a Chi Omega kollégiumban két nőt és 1978 február 9-én az alig 12 esztendős Kimberly Leach nevű kislányt.

ted_bundy_arcai.jpg

Ted Bundy életét 1975 nyarán történt első letartóztatásától egészen 1989-es kivégzéséig a sajtó és a közvélemény fokozódó érdeklődése kísérte

Második szökése után már az egész Egyesült Államok figyelemmel kísérte történetét és persze végső elfogását is 1978 február 15-én. A férfi egy egy lopott kocsival bukott le amikor a floridai tengerparton miatt hajtott, Pensacolában. A rendőri rutin-ellenőrzésen gyanús lett a járőr számára a sok furcsa holmi a kocsi hátsó ülésén.

Bundy életében egyébként mindössze két nő játszott fontos szerepet: az egyik egyetlen szerelme volt, Liz Kloepfer, (a filmben Lilly Collins) akit hihetetlen módon soha egyetlen újjal sem bántott, a másik pedig egy rajongója, Carole Anne Boone, (a filmben Kaya Scodelario) akit későbbi pere alatt feleségül is vett. (1982-ben a frigyből gyermek is született, ám kapcsolatuk végül zátonyra futott: Bundy kivégzésén a nő már meg sem jelent.)

bundy_1979.jpg

Végül 1979 július 30-án az első bíróság halálra ítélte, majd 1980 február 7-én is halálbüntetést szabtak ki rá. Az első per Chi Omega, a második pedig a 12 éves Kimberley Leach halála ügyében indult. A per alatt döntőnek bizonyult Dr. Richard Souviron fogorvos nyilatkozata, aki bebizonyította a bíróságnak, hogy az összeharapdált áldozatokon talált fognyomok és Bundy fogtérképe azonosságot mutatnak. Szintén sokat nyomott a latban Kathy Kleiner vallomása is, aki 1978 január 15-én túlélte Bundy támadását, amikor a Chi Omega kollégiumában Margaret Bowman és Lisa Levy meggyilkolása után próbált megölni. (Megzavarták Bundyt, így elmenekült a helyszínről, életben hagyva Kathy Kleinert.)

Összesen egyébként öten élték túl a Ted Bundyval való "találkozást": Joni Lenz (1974 január 4.), Carol DaRonch (1974 november 8.), Karen Chandler (1978 január 15.), Kathy Kleiner (1978 január 15.) és Cheryl Thomas (1978 január 15.). Végül Bundy nem kerülhette el a kivégzést, melyre 1989 január 24-én reggel 7:15-kor került sor, a floridai Bradford fegyintézetben. Aznap koponyáját kopaszra borotválták, majd a villamosszékbe szíjazták és 4 ezer voltot vezettek testébe.

A film pozitívumai és negatívumai

Az Extremely első számú és legnagyobb pozitívuma Zac Efron játéka: a 32 éves és hollywoodi szépfiúként ismertséget szerzett sztár ugyanis egészen elképesztő hitelességgel és alakítással jeleníti meg Ted Bundy alakját. A karakter "kidolgozásakor" ügyeltek Efron külsejére is, mely valóban nagyon hasonlított Bundyra (hajviselet, öltözködés, mozgás, mimika stb)

bundy_film.jpg

A rendezés sajátos: nem látjuk a gyilkosságokat, csupán Bundy életét, aki megnyerő férfi és szerető családapa, mégpedig élettársa Liz Kendall oldalán (annak gyerekét nevelve). Ártatlannak tűnik, sőt mi több áldozatnak, akit jogtalanul vádolnak mindenféle gyilkosságokkal, miközben ő szeretetben és tisztességben éli életét. Efron kitűnően hozza a becsületesnek látszó, művelt, megnyerő fiatalembert, aki folyamatosan küszködik az őt vádlókkal. Már-már el is hisszük mi is: talán tényleg nem is gyilkolt 30 alkalommal vagy ki tudja hányszor. (Ne feledjük, Bundyt "csupán" három gyilkosságért ítélték halálra és csak saját önbevallása utal 30 áldozatra, ami lehet akár 100 is.)

bundy_efron.jpg

A film egyik negatívuma éppen az említett rendezői koncepcióban rejlik: Berlinger ugyanis úgy láttatja filmjében a világ egyik legkegyetlenebb emberét, mint aki nem is olyan gonosz, sőt tettei tárgyilagos szenvtelenséggel vizsgálhatóak. Ezzel szemben megkerülhetetlen tény, hogy Theodore Robert Bundy a világtörténelem és kriminológia legembertelenebb alakja volt, olyan figura, aki fiatal nők tucatjait kínozta meg, harapdálta halálra, verte agyon és fojtotta meg. Nem beszélve a rengeteg halotti megbecstelenítésről és megcsonkításról. Berlinger beállítása persze valahol érthető: azt kívánja nézőivel megértetni ugyanis, hogy az igazi gonoszság észrevehetetlen, átlagos, sőt megnyerő külsőbe bújtatva jelenhet meg környezetünkben. A deviáns, beteg lelkületű, ferde-hajlamú és aljas szörnyetegek gyakran teljesen hétköznapi, átlagos embereknek látszanak.

bundy_film2.jpg

Egy filmrészlet, mely Ted Bundyt szerető családapaként ábrázolja

Ami a film pozitívumait illeti - túl a fentiekben már elismert és megdicsért Efron-alakításon - hogy teljesen korhűek a helyszínek, utcaképek, sőt ruhaviseletek is. Néhol eredeti, 70-es években felvett részleteket is kapunk, a Bundy körözését, elfogását közvetítő korabeli híradásokból merítkezve. Elismerés illeti a Liz Kendallt alakító Lily Collins alakítását is, illetve a tőle szokatlanul kicsit elcsúnyított külsővel fellépő Kaya Scodelario játékát (aki Bundy börtönben elvett feleségét jeleníti meg). Az Extremly csapata magát a gonoszt jeleníti meg a filmvásznon, amihez még kritikusként, családapaként és emberként hozzátenném: a valaha élt leggonoszabb és legkegyetlenebb embert mutatják be nekünk. a_gonosz.jpg

Maga a gonosz

Az "Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány" a legkevésbé sem horrorfilm, nem láthatjuk benne Bundy iszonyatos gyilkosságait, elborzasztó kegyetlenkedéseit, nem élhetjük át az áldozatok rettegéseit és még csak nem is ismerjük meg belőle a gyilkosságok körülményeit, helyszíneit vagy részleteit. (Erre talán majd a későbbiekben egy valódi horror nyújt majd élmény-anyagot, mely látatlanban a legdurvább filmes dolog lesz a filmezés modern-kori történetében.) Amit az Extremely kínál, az annak sokkoló felismerése, hogy egy átlagos fickó is lehet egyszerre szerető társ, kisgyermekkel élő nevelőapa és egy valódi szörnyeteg, vagyis a legdurvább és legbetegebb tettek végrehajtója.

bundy_kivegzese.jpg

Újságcikk Ted Bundy villamosszékes kivégzése után

Aki egy acél-fűrésszel levágja egy nő fejét, aki holtestekkel közösül, aki élő emberek fejét veri szét feszítővassal, aki hajlakkos flakkonnal becstelenít meg huszonéves nőket és aki 12 éves kislányokat erőszakol és fojt meg, az egyszerűen NEM LEHET normális külsejű, beszédű, hétköznapi fickó. Pláne művelt, megnyerő férfi. Legalábbis így hisszük tévesen, mert elménk és pszichénk az embertelen gonoszsághoz rút és visszataszító külsőt társít. Szakítanunk kell a sztereotípiákkal, az előítéletekkel és tudomásul kell vegyük: az emberi nagyság lakozhat rút testben a gonoszság pedig megnyerő külsőben, mint ahogyan a hitványság is ezernyi alakban ölthet testet. EZ az, amire ez a film megtanít bennünket és ezért érdemes arra, hogy megnézzük. Értékelésünk a filmet illetően erős 80%.

80.jpg

Ajánljuk a filmet thrillerek és pszichotikus sztorik, jellemábrázolások, horror-történetek kedvelőinek és nem ajánljuk azoknak, akik CSAK a látványért ülnek le egy film elé.

Harmat Árpád

FB oldalunk itt érhető el 

logo_kritikusa.jpg

2019.10.26.20:03

Rambo 5 részen át [34.]

rambo_1234.jpg

Már 47 éve annak, hogy David Morrell 1972-ben megírta a Vietnámból hazatérő veterán, John J. Rambo történetét, mely 10 évvel később, 1982-ben meghódította a filmvilágot is, megteremtve a legelső epizódot, First Blood címmel. A sztori kétségtelen társadalomkritika a 60-as évek Amerikájának általános politikai légkörével szemben, mely elítélően, sőt ridegen és elutasítóan bánt a vietnámi háborúból hazatérő katonákkal. Ezek a harcosok azonban többnyire lelkileg sérülten érkeztek haza, poszttraumás betegségekkel, melyet súlyosbított a feleslegesség érzése és az egész társadalom felől érezhető közutálat.  

Tovább

A 10 legjobb James Bond film az IMDb szerint [33.]

Már csak 8 hónap és a mozikba kerül (mégpedig 2020 áprilisában) a legújabb Bond-film mely sorrendben már a 25. lesz és amelynek pontos címe egyelőre még nem ismert. Az egészről jelenleg csak annyi bizonyos - legalábbis az IMDb szerint - hogy a japán nevű, de totál európai külsejű Cary Joji Fukunaga rendezi (aki a 2011-es Jane Eyre -t is készítette) a főszerepet még utoljára, a bemutató idején épp 52 éves Daniel Craig játssza majd, a főgonosz pedig Rami Malek lesz (alias Freddie Mercury). A forgatások már zajlanak, az egyik helyszín is kiszivárgott, ami úgy tűnik, London lesz.

james_bonds.jpg

Tovább

A szakasz (Platoon) 1986 [32.]

Éppen 11 évvel a vietnámi háború lezárulását követően és 13 évvel az amerikai csapatok kivonulása után született meg 1986-ban a 4 Oscar díjjal kitüntetett, Oliver Stone által rendezett, világhírű és mára már ikonikussá vált: Platoon (A szakasz). Mindazok számára, akik emberközeli és reális képet akarnak kapni a Vietnámban 20 éven át tartó (1955-1975) háborúról, ez a film alapmű.

platoon1.jpg 

Tovább

Csillag születik (A Star is Born - 2018) [31.]

Bradley Cooper különleges filmmel lepte meg rajongóit tavaly októberben, amikor a mozikba került zenés drámája a Csillag születik (A Star is Born), melyben rendezőként és főszereplőként is aktívan "közreműködött". Mivel a film történetét előbb 1937-ben, a Janet Geynor - Frederic March páros, majd 1954-ben a Judy Garland - James Mason duó  később pedig 1976-ban a Barbra Streisand - Kris Kristofferson kettős alakításaival is bemutatták már, így 2018-ban Coopernek egész komolyan fel volt adva a lecke, hogy utolérje (vagy lekörözze) a nagy elődöket. Nos, az utolérés sikerült neki.

star_is_born1.jpg 

Tovább

Thor: Ragnarök (2017) - a Marvel-filmek egyik legjobbja [30.]

Elég sok szó esik mostanában a Marvel-filmek világáról és nem csak az idén áprilisban bemutatott "Bosszúállók: Végjáték" hatalmas sikere miatt, hanem mert a TV csatornák is műsorukra tűzték a szuperhősfilmek egy részét, sőt a blogvilág is foglalkozott épp eleget a Marvelekkel. A különböző népszerűségi listák meglehetősen eltérőek, de akad azért néhány olyan film, mely szinte mindegyiken az első 5-10 közé kerül. Az egyik ilyen a Thor trilógia harmadik epizódja, a Ragnarök.

thor_ragnarok.jpg

Tovább

Az 5 legjobb katasztrófafilm [29.]

A Chernobyl minisorozat után, mely drámaként és történelmi filmként is hatalmas sikert aratott szerte a világon (elsősorban az HBO nézői körében), felmerül az emberben a kérdés: a katasztrófa filmek közt milyen riválisai lehetnének? Melyek az utóbbi 25 év legjobb katasztrófafilmjei? Szigorúan szubjektíven nézve a Kritikus blog az alábbi ötös listát állította össze:

2012

2012.jpg

Tovább

Csernobil - sokkoló, 5 részes dráma az atomkatasztrófáról [28.]

Johan Renck és Craig Mazin az HBO és a Sky megbízásából egy öt részes, sokkoló dráma-sorozatot készített a 33 évvel ezelőtt, 1986 április 26-án bekövetkezett csernobili atomkatasztrófáról, melynek vetítése június 4-én ért véget. A tragédia Budapesttől 1125 km-re keletre, a ma Ukrajnához (akkoriban a Szovjetunióhoz) tartozó, Csernobil város melletti Lenin Atomerőműben történt. Az említett napon éjjel 1 óra 23 perckor a 4-es atomreaktor egyszerűen felrobbant, hihetetlen zűrzavart és óriási károkat okozva az erőműben. A dolgozók közül 31 halt meg a robbanást követő napokban és jelentős mennyiségű radioaktiv anyag került a légkörbe. A szovjet vezetés titkolni próbálta az esetet, de a svédek műszerekkel érzékelték a feléjük sodródó radioaktív felhőt, így végül Gorbacsov pártfőtitkár elismerte a katasztrófát. Ma sem tudjuk, hogy pontosan hányan haltak meg a tragédia utáni napokban, hetekben és években, mert részint a szovjet hatóságok mindent elkövettek az eset eltussolásáért, részint nehezen bizonyítható bizonyos betegségek összefüggése a megnövekedett sugárzással. A legtöbb szakértő 4 ezer és 93 ezer közé teszi azon halálesetek számát, mely közvetlenül köthető a csernobili atomkatasztrófához.

csernobil1.jpg

Tovább
süti beállítások módosítása